Tavaly ősszel még csak a gazdasági válság előszelét tapasztalhattuk meg: a pénzügyi krízis a tőzsdei mutatók zuhanásában, nagyhírű befektetési bankok csődjében, a bankközi hitelezés összeomlásában és a hitelfeltételek drasztikus romlásában mutatkozott meg. Elemzők már akkor figyelmezettek arra, hogy a pénzügyi szektor válsága a reálgazdaságra is komoly hatással lesz, ám a hatás mértékét még nem tudták pontosan megjósolni. Az Európai Bizottság tavaly októberben készült jelentése még az unió gazdaságának stagnálásával számolt, és a válság lefolyását egy-két éves periódusban határozta meg.

A kormány a pénzügyi válság kirobbanását követően több intézkedést tett a devizahitelesek érdekében. Így például, azonnal felvette a kapcsolatot a kereskedelmi bankokkal, amelynek eredményeként november elején kilenc hitelintézettel megállapodást írt alá a hitelesek megsegítéséről. Ennek köszönhetően a devizaalapú hitellel rendelkezők esetén kritikus helyzetben, meghatározott bankoknál, kérhetünk fizetési halasztást vagy a törlesztési idő meghosszabbítását.
A megállapodásban a bankok – többek között – azt vállalták, hogy: