magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabbak közé tartozik Európában. Rövidebb ideig és egészségtelenebbül élünk az Európai Unió más tagállamainak polgárainál. A születéskor várható élettartam a férfiak esetében 7, a nőknél pedig 4 évvel marad el az uniós átlagtól. Az egészségben eltöltött évek számát tekintve mindössze 23-dikak vagyunk a 27 tagú Európai Unióban. Nem véletlen tehát, hogy az európai uniós források felhasználása során stratégiai fontosságúak az egészségügyi fejlesztések. Olyan fejlesztések, mint amelyek támogatásáról és akciótervi nevesítéséről a kormány döntött.
•    Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére a 2007–2013-as időszakban több mint 311 milliárd forint uniós forrást fordíthatunk, míg egészségmegőrzésre és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztésre majdnem 60 milliárd forint jut. E központi források mellett a regionális operatív programokból további csaknem 110 milliárd forint jut a hét év alatt az egészségügy korszerűsítésére, elsősorban a kistérségi járóbeteg-ellátás fejlesztésére. Ez összesen mintegy 481 milliárd forint ebben a hétéves időszakban!
•    Ha a számok mögé nézünk, ma már eredményekről és folyamatban lévő beruházásokról is beszámolhatunk. 31 új, illetve felújítandó járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmény építési munkálatai kezdődtek meg 2009 tavaszán, közel 28 milliárd forint értékben, 8 kiemelt kórház részesült 85 milliárd forintot meghaladó támogatási keretből, 26 magyarországi kórház sürgősségi osztálya válhat európai színvonalú, modern központtá – e fejlesztések támogatási keretösszege 12 milliárd forint.
•    Természetesen nem csak a milliárdos kórházfejlesztések fontosak az egészségügy korszerűsítése során. A kistérségi alap- és járóbeteg-szakellátóknak fejlesztésére a Regionális Operatív Programok keretében a 2007–2008-as időszakban összesen 15,8 milliárd forint keretösszegre jelentek meg pályázati felhívások. E konstrukció keretében 177 pályázat kapott végül több mint 40 milliárd forint támogatást, a projektek nagy részének megvalósítása jelenleg is zajlik, 2009 végéig ezek közül 10 beruházás készült el. Az orvosi szakellátás fejlesztése összességében mintegy egymillió embert érint Magyarországon!
•    Legalább ennyire jelentős, az egészségügyhöz kapcsolódó fejlesztési programok kaptak zöld jelzést a legutóbbi kormánydöntéssel is azáltal, hogy a kormány nevesítette e projekteket az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra operatív programjaiban.
•    Csaknem 3 milliárd forintos európai uniós és hazai kormányzati támogatással kezdődhet el a regionális vérellátó központok fejlesztése. A hazai vérellátásban az előállítási, tárolási feltételek elavultak, a sok esetben műemlék épületekből álló, több telephelyes és területileg egyenetlen eloszlású struktúrában nem lehetséges az alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenység, az új technológiák bevezetése. A vérfelhasználás gyűjtése egységes informatikai rendszer hiányában elégtelen. Különösen jelentősek a problémák az Országos Vérellátó Szolgálat pécsi és szegedi regionális központjaiban, melyek nem alkalmasak a vérellátás korszerű körülményeinek biztosítására. E két központban zöldmezős beruházással épül új, korszerű vérellátó, s emellett az ország többi vérellátó központjában is számottevő orvostechnikai és a biztonságos működéshez nélkülözhetetlen műszaki beruházások indulhatnak el.
•    Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében országos egészségmonitorozási rendszert építhet ki csaknem 900 millió forintos, nagyrészt európai uniós támogatással az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Az összesen kétéves program célja az önkormányzati szinttől a kormányzatiig valamennyi döntéshozatali szint egészségügyi és egészségi adatokkal és elemzésekkel való ellátottságának megalapozása és biztosítása, segítve ezzel a megalapozott és szükségletekre épülő tervezési, döntési gyakorlatot.
•    Fontos európai uniós program indulhat el a hazai gyógyszertárakban, az Országos Gyógyszerészeti Intézet irányításával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 395 millió forintos támogatásával. A „Minőségirányítás és gyógyszerterápia-menedzsment a gyógyszertárakban” című kiemelt projekt célja az, hogy azok a betegek, akik orvosi ellátást nem igényelnek, és csak a gyógyszerész segítségét kérik a panaszuk orvoslására, minőségbiztosított módon kaphassanak gyógyszereket, s így csökkenjen a helytelen gyógyszeralkalmazás miatt bekövetkező, egyébként elkerülhető megbetegedések száma. A cél, hogy 2014 végéig ezen elvek szerint működjön a valamivel több mint 3000 magyarországi közforgalmú és fiókpatikák egynegyede, a gyógyszertárak 20%-a pedig használja az informatika által támogatott gyógyszer-alkalmazási protokollokat. Nem utolsó szempont, hogy ezzel a programban résztvevő gyógyszerészek jelenleg kihasználatlan szakmai kapacitásait is sikerülhet újra hasznosítani, tovább javítva a gyógyszerészszakma presztízsét.
•    A kormány támogató döntésének és az Európai Unió támogatásának köszönhetően jelentős, 1,6 milliárd forintos informatikai fejlesztésekbe kezdhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az OEP az ágazati nyilvántartások fejlesztésével és az ágazati portál létrehozásával biztosítani tudja az ágazat valamennyi szereplője, egészségügyi szolgáltatója számára a feladataik ellátásához szükséges közhiteles és megbízható alapnyilvántartásokat. A projekt megvalósulása által csökken az egészségügyi szakdolgozók adminisztratív terheltsége, az ágazat vezetésének döntései pontosabb információkra épülhetnek, ezáltal javulnak az ellátás hatékonysági mutatói. A kialakítandó ágazati portál egyben az állampolgárok tájékoztatását is szolgálja majd.
•    A 7 évesnél fiatalabb gyermekek egészséges fejlődését, sikeres és egészséges életkezdését segítő kiemelt programot indít 2,5 milliárd forintos támogatással az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A projekt középpontjában, mint közvetlen célcsoport a 3800 fős védőnői szolgálat és a házi gyermekorvosi, illetve gyermekeket ellátó háziorvosi egészségügyi alapellátás áll. A feladat a két rendszer képzettségének, eszközellátottságának és az alkalmazott módszertanának fejlesztése, megújítása. A projekt felméri, majd lehetőség szerint teljesíti azokat a feltételeket, amelyekkel a védőnői szolgálat képes lehet a gyermekek optimális egészségi állapotának elérését a mainál hatékonyabban és eredményesebben, illetve mérhető módon segíteni, különös tekintettel a valamilyen okból speciális szükségletű, hátrányokkal küzdő gyermekekre, családjaikra, valamint a hátrányos helyzetű településekre, kistérségekre, régiókra.