Az Európai Parlament (EP) december 14-én végleg elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését: az EU 2007-ben a kötelezettségvállalásokat tekintve 126,5 milliárd, a kifizetéseket tekintve pedig 115,5 milliárd euróval rendelkezik majd, s ez utóbbi a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 0,99 százaléka. A költségvetést Strasbourgban már alá is írta Josep Borrell házelnök, a soros elnökség nevében Ulla-Maj Wideroos finn pénzügyminiszter, valamint Dalia Grybauskaite uniós pénzügyi biztos.

Ez az első olyan büdzsé, amely már a tavaly decemberben nagy nehezen tető alá hozott 2007-2013-as keretköltségvetés időszakára esik - s az első olyan, amely már 27 tagállammal, azaz Romániával és Bulgáriával is számol. A jövő évi büdzsé a kifizetések szintjén mintegy 3,2 százalékkal nagyobb az ideinél.

A legnagyobb tételt a "természeti erőforrások" fejezet jelenti (ide tartozik a mezőgazdasági támogatás, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem): ennek összege 56,2 milliárd (kötelezettségvállalás), illetve 54,7 milliárd euró (kifizetés).
Második helyen pedig a versenyképességet és az EU kohézióját célzó előirányzatok következnek, 44,8 milliárd euróval: ezen belül 37,8 milliárd jut a strukturális alapokra, s 7 milliárd a kutatásra, illetve az innovációra.

A EU-parlament megerősítette, hogy ellenzi az Európai Bizottság létszámának csökkentését (1700 ember elküldéséről volt szó) - ugyanakkor abba beleegyezett, hogy hamarosan egy átvilágítást végezzenek arról, hány fő munkájára van szükség az EU-apparátusban.

Ugyanakkor - miután első olvasatban még 50 százalékkal csökkentette az EU közös kül- és biztonságpolitikájára fordítandó összegeket - most elfogadta az eredeti összeg (159,2 millió euró) visszaállítását, azzal a feltétellel, hogy a tagállamok rendszeresen tájékoztatják az EU-parlamentet, a Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezette szervezet működéséről.

A legfontosabb kérdés a parlament részéről az volt, hogyan tudják az uniós költségvetésen belül a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést szolgáló versenyképességi programokat, az Európa jobb megjelenését szolgáló külpolitikai fellépéseket, valamint az európai polgárok számára sokat jelentő civil programokat támogatni.

Magyarország számára a legfontosabb, hogy ebben a 2007-es költségvetésben nincs már vita arról, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban előirányzott és a felzárkózásunkat szolgáló Kohéziós és Strukturális Alapok megnyílnak.

Az EP a második olvasat során elfogadott egy magyar szempontból nagyon fontos módosítást is. A módosítás eredményeként a Szerbiának szánt támogatásból tizenhárom millió eurót tartalékba helyeznek, amely csak akkor lesz hozzáférhető, ha a vajdasági kisebbségek helyzete javult.

Sajnos évről-évre csökken a tagállamok közötti szolidaritás, a befizetők nemzeti költségvetésük nehézségeire hivatkoznak, elhallgatják a piacnyitásból származó hasznukat. Nem lefaragni kellene a költségvetést, hanem oda, ahol az összefogás többletértékkel jár, többet kellene fordítani. A kohézió mellett ilyen a kutatás és fejlesztés.

A globális versenyben csak közösen győzhetünk. Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió felnőjön saját lehetőségeihez, nem elég a Parlament akarata: arra van szükség, hogy a tagállamok élén államférfiak, nem pedig a pillanatnak élő politikusok álljanak.