Az Országgyűlés elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amelynek értelmében 2008. január elsejével a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít.
A 22 pénztár közül négyet a fővárosban és Pest megyében, 18-at a többi megyében hoznak létre. A pénztárak működésüket 2009. január 1-jén kezdik meg.
A létrehozott pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítik, ezt a részt vehetik meg a szakmai befektetők, 51 százalék azonban állami tulajdonban marad. Amennyiben valamely pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, a meghatározott jogosítványokat az állam gyakorolja.
12 ezer forintos kikiáltási ár
A pályázaton a licit lakosonként 12 ezer forintos kikiáltási árról indul; a pénztárak 49 százalékos tulajdonrészének értékesítéséből befolyó, mintegy 120 milliárd forintot az ágazatban kell tartani.
Az előminősítés és a pályázati szakasz lezárása után - várhatóan júliusban - kezdődhet meg a tagtoborzás, amelynek során egy-egy pénztárnak el kell érnie a minimum 500 ezres lakosságszámot. Ha valaki nem választ pénztárat, akkor automatikusan a lakhelyén működő pénztárhoz tartozik majd.
A biztosítottak az ország teljes területén élhetnek a választási lehetőséggel: bárki bármelyik pénztárat választhatja, és egy évben egyszer - október 15. és november 15. között - lehetősége lesz minden biztosítottnak átlépni másik pénztárba.
Az egészségi állapotról nem kérhető adat
A toborzási időszakban a jelentkezők egy egyszerű belépési lapot töltenek ki, amelyen nevük, lakcímük, születési idejük és helyük, társadalombiztosítási azonosító jelük (taj) szerepel. Sem a toborzás, sem a későbbi átlépés során a biztosítottól semmilyen - az egészségi állapotára vonatkozó - adat nem kérhető. A pénztáraknak a pénztártagok részére értesítést kell küldeniük a nyilvántartásba vételről, a tagi jogviszony létrejöttéről.
A törvény szerint a pénztárak átvállalhatják a vizitdíj fizetését, ha a biztosított rész vesz prevenciós, egészségfejlesztő programokban. A vizit- és kórházi napidíjakból befolyó összeg 30 százalékát az egészségügyi intézmény munkavállalóinak javadalmazására kell fordítani.
Díjtétel- és fejkvótabizottság alakul
Az új egészségbiztosítási rendszerben megalakul majd a díjtétel- és a fejkvótabizottság, előbbi az ellátási csomagokat és a hozzájuk rendelt költségeket határozza meg, utóbbi pedig a fejkvótát (a biztosított után járó összeget nem, kor, lakóhely és egyéb tényezők függvényében) állapítaná meg, amelyet minden évben korrigálnának.
A bizottságok egy-egy tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint 2 tagjára az EBP-k együttesen tesznek javaslatot. A grémium elnöke az egészségbiztosításért felelős miniszter által delegált személy. Tanácskozási joggal jelen lehet a bizottság ülésein az Egészségbiztosítási Felügyelet, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (NEK) által delegált személy. A kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezete.
A járulék mértékét a parlament határozza meg
Az egészségbiztosítási járulék mértékét továbbra is a parlament határozza meg, és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szedi be. A járulékot nem közvetlenül kapják meg a pénztárak, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a fejkvóta alapján történik. (A fejkvóta fedezetét a járulékbevételek és a jogosultak utáni állami befizetések biztosítják.) A nagy értékű egészségügyi ellátások, mint például a transzplantációk finanszírozását az Országos Kockázatközösségi Alap biztosítja majd. A törvény továbbra is biztosítja a szabad háziorvos- és gyermekorvos-választást is.
A létrejövő egészségbiztosítási pénztáraknak kezdetben minden egészségügyi intézménnyel szerződést kell kötniük.
Döntött a parlament a jövő évi büdzséről is a december 17-i rendkívüli ülésnapon
Az Országgyűlés elfogadta a 2008. évi költségvetést. A jogszabály szerint a büdzsé hiánya jövőre 1117,596 milliárd forint lesz; a bevételi főösszeget 7899,542 milliárd forintban, a kiadási főösszeget 9017,138 milliárd forintban határozta meg a Ház.
A tb-alapok többlete 1,955 milliárd forint lesz. A törvény szerint ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2872, 222 milliárd forint lesz, nulla egyenleggel, míg az Egészségbiztosítási Alap bevételi főösszege 1437,936 milliárd forint, kiadási főösszege pedig 1435,981 milliárd forint lesz, 1955,0 milliárd forint többlettel.
A költségvetés általános tartalékának főösszegét 46,733 milliárd forintban állapította meg az Országgyűlés.
2,8 százalékos GDP-növekedést várnak
A büdzsé számításának egyik alapjaként a gazdasági növekedést 2,8 százalékra várja a kormány 2008-ban; a jövő évi nyugdíjemelés mértéke az eredeti javaslattal szemben 4,9 százalékról 5 százalékra módosult.
A pénzügyminiszter korábban elmondta: pénzforgalmi szemléletben 4,4 százalékos lesz jövőre az államháztartási hiány. A parlament "javított" a kormány által benyújtott javaslaton, így az elsődleges egyenleg 0,1 százalékkal kedvezőbb lesz. Ezzel az európai uniós normák szerint az államháztartási deficit a GDP 4 százaléka lesz 2008-ban, a korábban tervezett 4,1 százalék helyett.
Nem lesz több megszorítás
Veres János arról is beszélt, hogy 2009-től lényegesen gyorsabb ütemben növekedhet a magyar gazdaság. Hozzátette: a 2006-2007. évi fiskális konszolidációt követően további megszorító intézkedésre már nem lesz szükség. A lakosság jövedelmi helyzetének javulásával összhangban a 2007-es visszaesés után ismét növekszik majd a háztartások fogyasztása.
A pénzügyminiszter szerint a felsorolt tényezők, valamint a folyamatosan húzóerőt képező exportnövekedés a biztosítékai annak, hogy a 2008-ra a 2,8 százalékosra várt GDP-növekedési ütem 2009-től kezdve tartósan a 4 százalékos sávba emelkedjen.
Elmondta, hogy több képviselő a vita során kiemelte a hazai kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát, a pénzügyi helyzetükben tapasztalható nehézségeket. Aláhúzta: a kormány az Európai Unió fejlesztési céljaival összhangban kidolgozta a kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiáját a 2007-2013-as évekre.
Csökken a bürokrácia az üzleti környezetben
Veres János szólt arról, hogy a bürokrácia csökkentése érdekében a kormány kidolgozta az "Üzletre hangolva" programot. A program a cég- és adóadminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodási és jogbiztonság megteremtését tűzte ki célul, ennek részeként 2008 végéig a tervek szerint 20 százalékkal csökkennek a vállalkozások hazai jogszabályalkotásból eredő adminisztratív terhei.
Kiemelte azt is, hogy 2008. januárjától a rokkantnyugdíjak járulékfedezete átkerül a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, ennek eredményeként a kiadási oldal mintegy 260 milliárd forinttal mérséklődik az Egészségbiztosítási Alapnál.
A pénzügyminiszter korábban arról is nyilatkozott: az Országgyűlés 14 milliárd forint többlettámogatásról döntött a jövő évi költségvetés módosítóindítványainak szavazásakor. Az önkormányzatoknak 10 milliárd forinttal, az egészségügyre 1,3 milliárd forinttal jut több, valamint 600 millió forint lesz a büntetés-végrehajtásban az őrzési pótlék öt százalékról negyven százalékra emelésére - közölte Veres János.
Forrás: magyarorszag.hu