ÚMFT Kétszázmilliárd forint 2010-ig településrehabilitációra
A városközpontok felújításával nem csak a települések szépülnek meg, de sok ember jut munkához is. Nem véletlen, hogy az önkormányzatok szívesen pályáznak ilyen célú támogatásra.
Nagy a tülekedés az európai uniós pénzekért a magyarországi településeken. Általános a remény, hogy a rehabilitációs beruházások élénkítik az idegenforgalmat és a helyi gazdaságot, munkahelyet teremtenek, növelik az érintett helyek vonzerejét, s élhetőbbé is teszik azokat. A minap Győr belvárosának felújításáról írták alá a támogatási szerződést, amelynek értelmében a 900 millió forintos EU-támogatással megvalósuló 1,9 milliárd forintos fejlesztés részeként a jövő nyárra hat és fél ezer négyzetméteren új térburkolattal, utcabútorokkal, szökőkúttal és díszkivilágítással teszik szebbé a nyugat dunántúli város barokk főterét, s megújulnak a környező patinás épületek is. Összesen csaknem 200 milliárd forintot irányoztak elő 2010-ig a települések megújítására az Új~ Magyarország fejlesztési terv (UMFT) készítői. Korábban, a 2004-2006-os első Nemzeti fejlesztési tervben ennek alig nyolcada, 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs programokra. Az ÚMFT keretében a régiókban eddig 196 pályázó nyert összesen 9,2 milliárd forintot kisléptékű településfejlesztésre, s a nyár elején újabb 10 milliárdos keretre ismét megjelentek ezek a regionális pályázatok - tájékoztatta lapunkat Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára. Elmondta azt is, hogy a szociális városrehabilitációra benyújtott pályázatok közül 20 projekt jutott tovább a második fordulóba, mintegy 11,3 milliárd forintos uniós támogatási ígérvénnyel. Egyidejűleg a funkcióbővítő városrehabilitációs projektek közül 55,9 milliárd forint értékben 78 pályázat jutott tovább a második fordulóba. Ezen túl a megyei jogú városok rehabilitációja kiemelt projektek keretében valósulhat meg. Itt eddig 16 projekt támogatásáról született döntés az első fordulóban, s már több projekt a második fordulón is túljutva a szerződéskötésnél tart. Tudni kell, hogy a szociális programoknál nemcsak egyszerűen építési beavatkozásról van szó, a projektgazdáknak olyan szolgáltatások kialakításáról is gondoskodni kell, amelyek fenn tarthatóan biztosítják az ott élő emberek foglalkoztatását. Örvendetes, hogy az 1990-es évek közepétől az állam és az önkormányzatok fokozatosan felismerik a városrészek rehabilitációjának építészeti és társadalmi jelentőségét, ugyanakkor problémaként jelentkezik, hogy a szakemberek még mindig elsősorban az épített környezet megújítását értik a városrehabilitáció alatt - sommázta véleményét Egedy Tamás, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte a társadalmi és gazdasági környezetet is érintő, alulról építkező, a helyi társadalmat a folyamatba aktívan bevonó programok nálunk még jelentős lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest. Ráadásul a finanszírozásban rendszerint problémaként merülhet fel a saját erő biztosítása a lakosok és önkormányzatok részéről. A szakember beszámolt arról is, hogy a felújított területeken készült felméréseik szerint a városrehabilitációval kapcsolatos várakozások mind a szakemberek, mind a lakók körében jóval nagyobbak, mint azok tényleges hatása az emberek életére. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a projektek alapvetően emelik a helyi társadalom életminőségét, különösen a panelprogram keretében felújított lakótelepeken, illetve a vidéki nagyvárosok történelmi belvárosaiban. Támogatható területek (A TELEPULESREHABILITACIOS PROGRAMOK KEREPÉBEN) ˇ a városkép szépítése ˇ örökségvédelem ˇ közlekedésszervezés ˇ infrastruktúra fejlesztés ˇ közszféra: funkciófejlesztés ˇ gazdasági funkcióerősítés ˇ barnamezős területfejlesztés ˇ szervezés/ projektmenedzsment ˇ helyi gazdaságfejlesztés.