Varju László vendége:
Molnár Gyula országgyűlési képviselő, az Informatikai és Távközlési Bizottság alelnöke

KEDVEZMÉNYES INFORMATIKAI TUDÁS

Molnár Gyula, a Magyar Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának szocialista alelnöke szerint az informatika világa új lehetőségeket nyit a felnövekvő generációknak.
Noha az informatika területén 1988-ig Magyarország lépéselőnybe került a környező országokkal szemben, sajnos az utóbbi években több nemzet is megelőzött bennünket - kezdte beszélgetésünket Molnár Gyula szocialista képviselő. Az ötven év feletti korosztályok tagjai közül már valószínűleg csak kevesek sajátítják el az informatikai eszközök használatát, és még kevesebben hasznosíthatják tudásukat nyugdíjba vonulásukig, de legalább a következő kormánynak célul kell kitűznie a középnemzedék informatikai képzését. A fejlődés mégis szembetűnő, hiszen például több mint 4-4,5 millió mobiltelefon üzemel az országban, s nem csak a kor divatja miatt. Jó ütemben halad a számítógépek elterjedése is, igaz az otthoni internetezők aránya nem éri el a 8 százalékot, mert hazánkban más országokhoz képest drága az Internet hozzáférés tarifája, és sokba kerül a számítógép is.

Csökkenteni kellene a számítástechnikai eszközök árában legalább az általános forgalmi adó (áfa) kulcsát.
Az informatikai eszközök elterjesztése várhatóan a következő években jóval erőteljesebb kormányzati támogatást igényel, hogy használhassák korunk eszközét valamennyi önkormányzatban, közintézményben s főként iskolákban, függetlenül attól, hogy az ország tehetősebb, netán elesettebb részén járunk. Molnár Gyula szerint legalább 100 ezer számítógépet kellene kedvezményes formában, otthoni használatra többek közt a pedagógusok és a közalkalmazottak körében szétosztani. Megoldásért kiált számos közintézmény is, ilyenek a rendőrségek, a bíróságok, az ügyészségek. A közösségi nyilvántartások szinte mindenhol kezdetleges állapotban működnek. Nem elképzelhetetlen, hogy az úgynevezett "ekormányzat" honlap mintájára valamennyi településre kiterjedő honlap nyíljon. Jelentős lökést kapna a számítástechnika iránti érdeklődés, ha az élet számos területén érdemben lehetne alkalmazni, ha a különböző állami hatóságok, többek között az adóhivatalok elfogadnák az elektronikus adóbevallást, levelezést stb. általa csökkenne a bürokrácia, a felesleges időtöltés a különböző hivatalokban.

A képviselő figyelmeztet, a közelmúltban ugyan életbe lépett a távközlési törvény, ami elősegíti a szolgáltatók piaci versenyét, kedvezően hat a szolgáltatások minőségére, az árakra, csakhogy mire elkészült a törvény, aközben a világ távközlési iparága mély válságot él át. A várakozásokat nem igazoló befektetések miatt a legnagyobb cégek futnak a pénzük után.
Ráadásul az európai távközlési vállalkozásoktól már-már megfizethetetlen koncessziós díjakat kértek a kormányok a harmadik generációs mobiltelefonok bevezetése fejében. A magyar távközlési piac liberalizációjáról joggal lenne elvárható, hogy bővüljön a távközlési vállalkozások száma, általa javuljon a szolgáltatás színvonala, ehelyett az egyik befektető kivonul a magyar piacról, a másik karcsúsít, minden elemzés arról beszél, hogy a meglevők mellé új szereplők nem érkeznek, új hálózatok megépítésére sincs sok remény. A megmaradók újraosztják a hazai piacot, valamekkora részt kiharapnak majd a Matáv tortaszeletéből, de mindez nem hoz lényeges átrendeződést a korábbi tulajdonviszonyokban. Ezek miatt Molnár Gyula a nemzetközi hívásokat kivéve nem számít az árak számottevő csökkenésére. Terjedni fog viszont a csomagban kínált szolgáltatás, amely tartalmazza a telefonálás mellett az internetezést és a kábeltelevíziós hozzáférést.
A számítástechnikai ismeretek oktatása ugyancsak jelentős kihívás. A legfiatalabb korosztályok szinte játszva elsajátítják az ismereteket, bizony a tanulás az idősebb generációk tagjaitól- főleg munka mellett - tiszteletre méltó erőfeszítést kíván. Az oktatásban jelentős szerepet viselnek majd a szakmai szövetségek, a szaktanárok. A tanárok, fejlesztők utánpótlására is gondolni kell, képzésüket az egyetemi kereteken belül kell megoldani.

Molnár Gyula úgy véli, olyan világ kapujához értünk, amelyben csak azok képesek megőrizni versenyképességüket - akár vállalkozó, akár munkavállaló - akik otthonosan mozognak az informatikában, az informatikai eszközök alkalmazásában. A jelenleginél több magyar nyelvű tartalomszolgáltatásra is szükség lesz, hiszen még mindig kevesen beszélnek idegen nyelveket, főként az Internet nyelvét, az angolt. Feladat az is, hogy megteremtsék egy nemzeti digitális archívum létrehozásának feltételeit. Világhálóra kellene vinni a Magyar Tudományos Akadémia, a Széchenyi Könyvtár, a múzeumok gyűjteményeit, az ország kulturális értékeit, egyetemek, kutatóintézetek nyilvános anyagait, az ott szörfözők pedig ingyen ismerkedhetnének nemzeti kincseinkkel.