Az RSD projekt által meghirdetett versenyre beküldött fotográfiák legjobbjaiból készített tárlat fogadta Taksonyban a Petőfi Sándor Művelődési Házban a Ráckevei(Soroksári) Duna-ág revitalizációjával foglalkozó fórumra érkező érdeklődőket 2009. április 9-én. A rendezvényen részt vett Varju László országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Kreisz László, a település polgármestere.
Az első előadó dr. Ress Sándor volt, aki a terveket készítő konzorcium vezetője és az ÖKO Zrt. elnök vezérigazgatója. Fő vonalaiban ismertette a 34,8 milliárd forint értékű beruházást, amely nagyrészt EU-s pályázati pénzből valósul meg. A program négy főelemből áll, amelyek a következők.
1./ A Dél-pesti szennyvíztisztító-telep tisztított vizének átvezetése a Nagy Dunába
2./ Az RSD parti sávjában és a szigeteken található csatornázatlan üdülőterületeken keletkező szennyvíz elvezetése, kezelése
3./ Az RSD fő- és mellékágain a leülepedett mederiszap kotrása és hasznosítása
4./ A tassi többfunkciós vízleeresztő műtárgy rekonstrukciója

A konzorcium elvégezte a reá bízott munka dandárját. A tervek, a hazai minőségbiztosítások, a vízjogi engedélyezéshez szükséges iratok s tanulmányok, valamint a kivitelezés műszaki dokumentációi elkészültek. Hamarosan sor kerül a tervek Brüsszelben történő vizsgálatára, majd a pályáztatásra, a kivitelező keresésre. Ez után kezdődhet a munka. A kotrás 2010-től 2012-ig tart, az összes elgondolás 2013-ra valósul meg.
Gaál László, az ÖKO Zrt mérnöke, az iszapkotrás folyamatát ismertetette, a projektelem felelőseként.
Sok hozzászólás, kérdés és javaslat hangzott el. Többen kifogásolták, hogy miért nem végeznek a helységet érintő teljes szakaszon kotrást, különösen hiányolva azt a volt strandnál. Javasolták a szinte egyhelyben álló, pangó Dunaág megnyitását, hogy ezzel lehetővé tegyék a vízmozgást és öntisztulást. Többen félnek, hogy a mid erősebb iszaposodás miatt a sziget egy idő után megszűnik létezni és a túlparttal összefüggő területté válik. Dr. Ress Sándor a jelzett területen való iszapkotrás elmaradásának technikai- és természetvédelmi okainak ismertetésén túl hangsúlyozta, hogy a pénzügyi lehetőségek is korlátozottak. A teljes szakasz kotrása mintegy 45 milliárd forintba kerülne, azonban a 4 részes projekt megvalósítására 34,8 milliárd forint áll rendelkezésre.  A programnak nem az egyedi, települési problémák megoldása a célja elsődlegesen, hanem az  komplex vízfolyási- és vízvédelmi célokat szolgál, amelynek eredményekén fürdésre alkalmassá teszik az RSD  vizét. Hangot adott reményének, hogy a települések vezetői megfelelő lobbizással elérhetik majd, hogy a későbbiek során a Magyar Államot terhelő fenntartási költségekből a helyi kotrási problémák javarészt megoldhatók lesznek.