Több elemző is azt állítja, a gazdasági visszaesés lezárultával szép jövő áll Magyarország előtt, ugyanis a mostani megszorító intézkedések később pozitív hatásokkal járnak.
    Ezt a véleményt osztja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki úgy véli, hogy
Magyarország 2014-ig az eurózóna tagja lehet, és ehhez nincs szükség nagy erőfeszítésre.
    A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója közölte: az eurócsatlakozásnak az infláció, az államháztartási hiány, az államadósság és a kamat alacsony szintje mellett további két feltétele is van, a stabil árfolyam, illetve hogy mindezt fenntarthatóan teljesítse az ország.
    "A 300 forintos euró és a 200 forintos svájci frank az aktuális miniszterelnök bukását jelentette" - emlékeztetett.
    Az elmúlt két évben a szakértő szerint erőteljes költségvetési konszolidációra került sor, a csökkenő államadóssághoz pedig már 2 százalék körüli növekedés is elég lehet. Úgy vélekedett, az eurózónás csatlakozásnak része lehet az IMF hitel feltételeinek újratárgyalása - a lejárat meghosszabbítása - is.
    Egy másik magyar bankár, Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen szintén azt a következtetést vonta le, hogy közeledik a gazdasági válság vége.
    A túl magas betéti kamatok korszakának vége, már csak idő kérdése, hogy mikor tér vissza a befektetők bizalma először a rövid és hosszú kötvényalapok, majd a kockázatosabb instrumentumok iránt is - vélekedett.
    A hazai bankok a válság előtti 600-800 milliárd forinttal szemben most több mint 3.500 milliárd forintot tartanak jegybanki alapkamaton az MNB-ben, a teljes mérlegfőösszeg 25 százalékát, ami mutatja, hogy nincs pénzszűke, sőt egyre több a pénz, ami keresi a helyét - mutatott rá.
    Miközben a makrogazdaság szereplői bizakodóak - hiszen ők már látni vélik a recesszió végét -, addig az utca embere még a válság tüneteivel küzd, és ha úgy ítéli meg, tiltakozik a maga módján. Kedden öt magyar vasutas szakszervezet tartott figyelmeztető munkabeszüntetést, így fejezve ki nemtetszését a kormány vasút-ésszerűsítési terveivel szemben, illetve aggodalmát a munkahelyek esetleges elvesztése miatt. A sztrájk két órára lényegében megbénította az ország vasúti forgalmát.
    A válság az eddiginél is jobban láthatóvá tette a tényleges szegénységet mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon. Az unió lakosságának 73 százaléka hazájában jelenlévő, széles körű problémaként tekint a szegénységre, 89 százalékuk pedig azonnali lépéseket vár kormányától a probléma kezelése érdekében - derül ki egy átfogó uniós közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatták be Brüsszelben.
    Magyarországon kiemelkedően magas, 96 százalékos azoknak az aránya, akik széles körű jelenségként ítélik meg a szegénységet.
    A gazdasági folyamatokhoz való viszony változtatásának szükségességét a világszerte elismert pénzügyi guru, Soros György is szorgalmazza. A nemzetközi hírű, magyar származású üzletember bejelentette: 10 év alatt 50 millió dollárt szán egy olyan új intézmény létesítésére (az általa Új Közgazdasági Gondolkodás Intézetének nevezett intézményre), amely megalapozná és erősítené a közgazdasági nézetek megújítását. Soros György Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában elmondta: az angol rövidítéssel Inetnek nevezett intézmény finanszírozását a Közép-európai Egyetemen keresztül képzeli el. Az új szellemi központ egyebek mellett a nemzetközi pénzpiacok működésére általa felállított új teóriát, a  reflexivitást is oktatná