
Szeptember 13-án Ráckevén a Savoyai kastélyban jelentették be a térség életét nagyban befolyásoló projekt indítását.
Dr. Váradi József a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója nyitotta meg a tájékoztatót, melyen megjelent Varju László országgyűlési képviselő is. Varju László volt az a térségi politikus, aki elsők között ismerte fel a Ráckevei(Soroksári) Duna-ág revitalizációjának fontosságát. A képviselő azóta is mindent megtesz azért, hogy a térségben élhetőbb környezet alakuljon ki. Ennek egyik legjelentősebb állomása, a Duna-ág revitalizációja. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság által kiírt, a Ráckevei(Soroksári) Dunaág (RSD) vízminőség javítására vonatkozó Európai Uniós pályázat előkészítését az ÖKO Zrt., K + K Kft. és a TERRASZER Kft. által alkotott konzorcium nyerte meg.
Ress Sándor, az Öko Zrt. elnök-vezérigazgatója tájékoztatta az egybegyűlteket a projektről.
A tervezett projekt megvalósításával a következő célokat kívánják elérni:
- az RSD-t közvetlenül és közvetve elérő szennyezőanyagok mennyiségének csökkenése (a vízgyűjtőt érő pontszerű és diffúz szennyezések fokozatos csökkentése),
- műtárgy-rekonstrukcióval a vízgazdálkodási szempontoknak megfelelő vízkormányzás lehetőségének kialakítása,
- a mederben leülepedett táp- és szervesanyagok szakszerű eltávolítása, ezzel a vízminőség javítása, illetve a további romlás megakadályozása,
- az egyedülálló természeti értékeket képviselő holtágak és mellékágak revitalizációja,
- a fentiek eredményeként a térség gazdasági, turisztikai fejlődési lehetőségének elősegítése.

Az előkészítő munkák fenti célokat figyelembe véve négy projektelemet foglalnak magukba:
- a térség szennyező forrásainak feltárását és az RSD menti települések szennyvíz-elvezetési, -kezelési problémáinak megoldására javaslat kidolgozását;
- az RSD teljes hosszán és mellékágain végzett meder-kotrás és iszap-hasznosítás megtervezését;
- az FCSM Rt. dél-pesti szennyvíz-tisztító telepe tisztított vizeinek átvezetését a nagy-Dunába; és
- a Tassi több-funkciójú vízleeresztő műtárgy terveinek elkészítését, a meglévő létesítmények rekonstrukciójának befejezését.
Az előkészítő munkák során első lépésként előzetes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, mely alapján az Unió eldönti, mely projekt elemeket és milyen módon támogat. Az uniós pályázat e döntés és az előkészítő munkák keretében frissen elvégzett felmérések (meder-, iszap és élővilág felmérése, iszapelhelyezés lehetőségeinek vizsgálata) alapján fog készülni. A pályázat tartalmazza a részletes megvalósíthatósági tanulmányt az egyes projekt- elemek terveivel, a pályázathoz szükséges össze mellékletet (az engedélyezési eljárások lebonyolítását, a szükséges tanulmányok, tervek elkészítését, területigénybevétel előkészítését, költség-haszon és pénzügyi vizsgálatok, a tervezett megoldások intézményei-szervezeti kereteinek kidolgozása, lakossági tájékoztatás), közbeszerzési dokumentációk műszaki részeinek elkészítése.
A projekt megvalósítási értéke mintegy 38 milliárd forint.
Amit az RSD-ről tudni kell:
Az RSD a Duna magyarországi szakaszának második legnagyobb mellékága.
A folyóág hossza 58 km, felülete mintegy 14 km2. Az 58 km hosszú főmeder mellett találhatók még a kisebb-nagyobb sziget-menti mellékágak, holtágak, melyek hossza kb. 32 km. Az RSD vízforgalma mesterségesen szabályozott, a Duna-ági vízpótlás technikája a mindenkori dunai vízállásoktól függ.
Az RSD vízgyűjtőterülete ~ 1800 km2, három belvízrendszer befogadója; a Gyáli, a Duna-völgy-északi és a Ráckevei – Duna-menti belvízrendszeré. A vízelvezetést javarészt mesterségesen kiépített vízkormányzó művekkel ellátott csatornák biztosítják.
A Duna-ág állóvízhez hasonló jellegének kialakulása az ahhoz kapcsolódó vízinövényzet kialakulását hozta magával. A botanikai értékekhez tartoznak az úszólápok, melyek vízen úszó álszárazföldek. A természetvédelmi védettséget élvező úszólápok, többek között Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében találhatók. Ilyen mennyiségű úszóláp Európában csak a Rhone folyó deltájában található.
Az RSD térsége a főváros agglomerációs övezetéhez tartozik, ennek eredményeképpen az üdülési forgalom jelentős. Az üdülőterületek többnyire a vízpart mentén találhatók, helyenként vezetékes vízellátással illetve saját kúttal, a szennyvízelvezetés alapvetően nem megoldott. A Duna-ágon három evező pálya található kettő a Fővárosban, egy Szigetszentmiklós-Dunavarsány térségében. A horgászati hasznosítás intenzív, a területi jeggyel rendelkezők száma mintegy 30 ezer fő. Az RSD hajózása napjainkra megszűnt műszaki, elvi és gazdasági okokból, de újjáélesztése iránt befektetői részről igény mutatkozik.