Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő és Monor vízelvezetését, illetve a  környék különböző csatornáinak befogadását meghatározóan a Gyáli patak biztosítja. A térség átmenetet képez a sík-, valamint a dombvidék között és az mérsékelten belvízveszélyes. Az úgynevezett Gyáli I. főcsatorna (patak) alsó szakasza a főváros területén húzódik. A vízügyi igazgatósághoz a Budapesten kívül fekvő felső vízgyűjtő tartozik. A meder beletartozik a természetvédelmi területek összekötését célzó nemzeti ökológiai hálózatba. Ugyanis az érintett vízgyűjtő a Ráckeve-Soroksári Duna felső vízgyűjtőterületéhez tartozik. Nem véletlen tehát, hogy a gyáli patak rendezése különösen fontos a környezetvédelem szempontjából is.
A patak megújítását szolgáló projekt megvalósítását célzó projekt helyzetéről tartott sajtótájékoztatót november 4-én Varju László a Nemzeti Gazdasági Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a település polgármestere Gyimesi István társaságában.
- Pest megye egyik legjelentősebb környezetvédelmi projektje biztonságosabbá teszi a gyáli és a monori kistérség belvízvédelmi- és vízelvezetési rendszerét – hangsúlyozta Varju László, a több mint 1,2 milliárd forint, uniós forrásból megvalósuló környezeti rekonstrukció ismertetése kapcsán.
A fejlesztések legfontosabb eredménye, hogy a csatorna torkolati vízszállító képességének növelése nyomán, a vízelvezetésbe bevonható fejlesztési területek aránya 40%-kal nő.
A beruházás során kiemelt figyelem irányul a vízgyűjtőmedence ökológiai állapotának helyreállítására. Ennek köszönhetően sor kerül a tisztított szennyvízbevezetéssel terhelt szakaszokon a szennyezés eltávolítására és a szennyezett szakaszok revitalizációjára. A környezetvédelmi fejlesztések megvalósulásával felgyorsul a medrek öntisztulása, így a jelenlegi két év helyett csupán ötévente kell mesterségesen beavatkozni a természetes folyamatokba.