Az ötpárti találkozón kiderült, van esélye annak, hogy parlamenti többséget teremtsünk egy olyan programhoz, amely biztonságos költségvetési pályán, óvatos tervezéssel indul neki 2009-nek, és egyelőre nem vállal több kötelezettséget, mint amit egészen biztosan teljesíteni is tud Magyarország.

Ezt Gyurcsány Ferenc közölte az általa kezdeményezett ötpárti megbeszélés után, az Országgyűlésben.

A találkozó fontos feladata volt, hogy a parlamenti pártok megértsék: az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal folytatott tárgyalásoknak nincs ára, nem fizetünk azért, hogy e két szervezet a rendelkezésünkre álljon - tette hozzá a kormányfő.

Ha a pártok tudnak olyan más megoldásokat, amelyek a megfelelő forrásokat képesek biztosítani, a kormány nyitott, ez nem befolyásolja a megállapodást, ám ma nem hallottam más javaslatot - szögezte le.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: ebben a helyzetben négy intézkedést kell meghozni. 2009-ben a közszférában nem jár a 13. havi bér, és a jelenlegi szinten kell tartani a béreket, a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek jut majd, és ennek összege nem lehet 80 ezer forintnál magasabb jövőre.

A miniszterelnök a parlamenti pártokkal kezdeményezett egyeztetésen azt mondta: a legrosszabb esetre kell készülni, vagyis egy recesszióval küszködő európai környezetre, amelyben az ország GDP-je jövőre egy százalékkal visszaesik, a hiánycélt pedig 2,6 százalékra csökkentik.

Hangsúlyozta: mindezek következtében csökkenteni kell az állami kiadásokat is: arra utasítja az állami vagyonkezelőt, hogy tíz százalékkal csökkentsék az állami vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját, valamint az állami vállalatok vezetői nem kapnak jutalmat, prémiumot, 13. havi juttatást.

Gyurcsány Ferenc azt kérte a parlamenti pártoktól, kössenek stabilizációs és növekedési megállapodást. Mint mondta, ha a parlamenti pártok erről meg tudnak állapodni, a kormány kész arra, hogy már 2009-ben csökkentse a munkabérre rakódó terheket.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormány ennek forrását az adórendszeren belüli átterhelésben találja majd meg. Hozzátette: egyetértenek azzal, hogy létrejöjjön egy stabilizációs és adóreform-alap, valamint hogy már most közösen döntsenek az adórendszer átláthatóbbá és egyszerűbbé tételéről.

Gyurcsány Ferenc szorgalmazta azt is, hogy legyen mielőbb megállapodás a pártfinanszírozási törvényről. Arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy a korrupció legyőzése érdekében a lehető legbrutálisabb eszközök alkalmazására tegyen javaslatot.

Kitért arra: javasolja, hozzanak létre egy ezermilliárdos növekedési alapot azért, hogy csökkentsék a vállalkozások működési kockázatait, a recesszió hatásait, segítsék a növekedést és a munkahelyek megőrzését.

A kormányfő kiemelte: az IMF nem kér Magyarországtól intézkedéseket, a kormány készít egy tervet, hogy mit vállal. A források értéke jelentős, arányos a várakozásokkal, amiket a piacon látunk - fogalmazott, de nem mondta meg a konkrét összeget, amely a megállapodásban szerepel majd. Megjegyezte, hogy nyilvános lesz az IMF-megállapodás.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a valutaalap mindössze két ésszerű dolgot kért. Egyrészt azt, hogy csak annyi kiadást vállaljon az ország, amennyire pesszimista forgatókönyv esetén is biztosan van pénz. Másrészt ne vállaljon olyan kötelezettséget, amellyel a költségvetés bevételeit csökkentené. A megállapodás nem növeli Magyarország hitelterheit - szögezte le a kormányfő.

Veres János pénzügyminiszter a frakciók képviselői által feltett kérdésekre válaszolva azt mondta: az IMF előtt elsőként az unióhoz, valamint az Európai Központi Bankhoz fordultak, de ennek a helyzetnek a kezelésére az EU-ban nincs gyakorlat, sem forrás.

A kormány azt tervezi, hogy átfogó módosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a javasolt intézkedésekről, de nyitott arra, hogy ebbe más pártok indítványait is beépítse - közölte a miniszterelnök az október 28-ai, keddi ötpárti egyeztetésen.